A két lány miután elfoglalta a szobákat, azt beszélték meg, hogy elmennek együtt vacsorázni. Laurának tetszett a lenyűgöző kilátás a szobája ablakából. Úgy gondolta, ha kipakol a bőröndjéből, zuhanyozik, majd pihen egy kicsit, míg nem indulnak. Paula is épp a bőröndjét kezdte el kipakolni, amikor hirtelen megszólalt a szoba telefonja. A szálloda recepciósa hívta.
-Elnézést asszonyom, hogy zavarom, de egy úr keresi önt.
-Egy úr? –kérdezte a lány csodálkozva.
-Igen asszonyom, egy úr és azt üzente hogy a szálloda halljában vár önre.
-Jó rendben máris megyek- tette le a telefont a lány.
Ez csak Adam lehet, gondolta magában, miközben gyorsan átöltözött. Egy bordó, feszes nyári ruhát kapott magára, ugyan csak bordó színű szandállal.
Amikor a hallba ért, meglátta Adam-et. A lánynak egyre hevesebben kezdett el verni a szíve. Inkább haragot és gyűlöletet érzett a férfi iránt, mint sem szerelmet.
-Szervusz Adam –lépett Paula a férfi elé széles és kihívó mosollyal.
Adam tetőtől talpig felmérte Paulát. Látta rajta, mit sem változott. A szépsége és annak hiúsága ugyan úgy megmaradt, mint amikor megismerte. Ahogy végig mérte a lányt szemeivel, lassan felállt.
-Szia Paula. Látom megint gyönyörű vagy mint mindig – hajolt volna a férfi a lány arcához, hogy egy üdvözlő puszit adjon neki, de Paula eltolta magától.
-Kérlek. Adam. Hagyjuk a formalitásokat és a bókokat – tolta el magától, majd folytatta kissé hűvösen - Inkább azt mond meg nekem, hogy mit keresel itt és honnan tudtad meg, hogy itt szálltunk meg, épp ebben a szállodában.
-Ugyan Paula. Ismerem az ízlésed. Ki nem hagynád Rió legjobb helyeit és hidd el … nem sokat kell ahhoz kutatni, hogy megtaláljalak.
-Jól van Adam, de kérdeztem tőled valamit. Mit akarsz itt tőlem?
-Csak szerettem volna neked elmondani Paula, hogy elég volt a kis színjátékaidból. Abból, hogy hazudozol a testvérednek. Abból, hogy nem mondasz neki igazat. Értsd meg Paula. Ami kettőnk között történt, az elmúlt. Én szeretem a testvéredet…
-Ó igazán? Szereted? – támadt rá a lány hirtelen -És mennyire szereted? Annyira, hogy amikor megismerkedtetek, ágyba bújtál vele, rögtön rá pár nappal velem folytattad? Ennyire szereted … Adam – viselkedett Paula a férfival megvetően.
-Nézd. Paula. Tudom, hibát követtem el. De megbántam. Hidd el nagyon sajnálom. Neked sem akartam fájdalmat okozni…
-Szánalmas vagy Adam – vágott a lány a szavaiba -Megcsaltál engem a saját testvéremmel …
-Hogy én csaltalak meg? – mosolyodott el a férfi, majd lassan Paula füléhez hajolt. -Beszélhetnénk akkor arról, hogy ki is csalta meg a férjét … Paula.
A férfi vigyorogva nézte a dühös lány arcát. Szinte felforrt a méregtől, miközben Adam csak mosolygott.
-Tudod nagyon jól, hogy megígértem, el fogok válni…
-Ne vágd ezt az arcomba Paula. Kérlek. Mindig is tudtad, hogy soha nem fogsz elválni a férjedtől. Hisz tudtad … hisz tudtad, hogy halálos beteg. Hogy rákos – vetette a lány szemébe a tényt.
Paula férje tényleg halálos beteg volt, csak azt nem tudták megmondani, hogy még menyi ideje van hátra. A lány megdöbbenve hallgatta Adam szavait. Hirtelen azt sem tudta merre forduljon, hisz ezt titkolta a férfi elől. Majd összeszedte minden erejét és bátorságát.
-Na és? –emelte meg a fejét a lány – Talán fáj ez neked?
-Nekem nem fáj Paula. Te voltál az, aki hazudtál nekem mindig. Soha nem is szerettél…
-De igen is szerettelek. Mindig szerettelek és ezt te is tudod nagyon jól. Csak egy kis időt kértem még tőled.
-És mennyit? Napokat? Heteket? Hónapokat? Vagy talán éveket? Paula szerinted mennyit vártam volna rád? Nekem te kellettél és nem a vagyon. Ha most aljas lettem volna, akkor igen is kivárom míg meghal a férjed. Hisz hiába titkoltad előttem, hogy haldoklik, én már tudtam róla. De azt hiszem ennek semmi értelme nincs. Beleszerettem a testvéredbe, mert ő jobb mint te. Elvarázsolt engem a belsőjével. Az lehet, hogy egyformán szépek vagytok. De az ő belsője szebb, mint a tied. Ezt azt hiszem tudomásul vehetnéd már végre.
Adam szavai nagyon rosszul érintették Paula lelkét. Egyfajta haragot és féltékenységet kezdett el érezni testvére iránt
-Paula? –lépett oda hirtelen Laura a testvéréhez és ránézett a férfira. Szinte majdnem összeesett a meglepetéstől, amikor Adam szemeibe nézett -Adam? Jesszusom … te mit keresel itt?
-Elnézést asszonyom, hogy zavarom, de egy úr keresi önt.
-Egy úr? –kérdezte a lány csodálkozva.
-Igen asszonyom, egy úr és azt üzente hogy a szálloda halljában vár önre.
-Jó rendben máris megyek- tette le a telefont a lány.
Ez csak Adam lehet, gondolta magában, miközben gyorsan átöltözött. Egy bordó, feszes nyári ruhát kapott magára, ugyan csak bordó színű szandállal.
Amikor a hallba ért, meglátta Adam-et. A lánynak egyre hevesebben kezdett el verni a szíve. Inkább haragot és gyűlöletet érzett a férfi iránt, mint sem szerelmet.
-Szervusz Adam –lépett Paula a férfi elé széles és kihívó mosollyal.
Adam tetőtől talpig felmérte Paulát. Látta rajta, mit sem változott. A szépsége és annak hiúsága ugyan úgy megmaradt, mint amikor megismerte. Ahogy végig mérte a lányt szemeivel, lassan felállt.
-Szia Paula. Látom megint gyönyörű vagy mint mindig – hajolt volna a férfi a lány arcához, hogy egy üdvözlő puszit adjon neki, de Paula eltolta magától.
-Kérlek. Adam. Hagyjuk a formalitásokat és a bókokat – tolta el magától, majd folytatta kissé hűvösen - Inkább azt mond meg nekem, hogy mit keresel itt és honnan tudtad meg, hogy itt szálltunk meg, épp ebben a szállodában.
-Ugyan Paula. Ismerem az ízlésed. Ki nem hagynád Rió legjobb helyeit és hidd el … nem sokat kell ahhoz kutatni, hogy megtaláljalak.
-Jól van Adam, de kérdeztem tőled valamit. Mit akarsz itt tőlem?
-Csak szerettem volna neked elmondani Paula, hogy elég volt a kis színjátékaidból. Abból, hogy hazudozol a testvérednek. Abból, hogy nem mondasz neki igazat. Értsd meg Paula. Ami kettőnk között történt, az elmúlt. Én szeretem a testvéredet…
-Ó igazán? Szereted? – támadt rá a lány hirtelen -És mennyire szereted? Annyira, hogy amikor megismerkedtetek, ágyba bújtál vele, rögtön rá pár nappal velem folytattad? Ennyire szereted … Adam – viselkedett Paula a férfival megvetően.
-Nézd. Paula. Tudom, hibát követtem el. De megbántam. Hidd el nagyon sajnálom. Neked sem akartam fájdalmat okozni…
-Szánalmas vagy Adam – vágott a lány a szavaiba -Megcsaltál engem a saját testvéremmel …
-Hogy én csaltalak meg? – mosolyodott el a férfi, majd lassan Paula füléhez hajolt. -Beszélhetnénk akkor arról, hogy ki is csalta meg a férjét … Paula.
A férfi vigyorogva nézte a dühös lány arcát. Szinte felforrt a méregtől, miközben Adam csak mosolygott.
-Tudod nagyon jól, hogy megígértem, el fogok válni…
-Ne vágd ezt az arcomba Paula. Kérlek. Mindig is tudtad, hogy soha nem fogsz elválni a férjedtől. Hisz tudtad … hisz tudtad, hogy halálos beteg. Hogy rákos – vetette a lány szemébe a tényt.
Paula férje tényleg halálos beteg volt, csak azt nem tudták megmondani, hogy még menyi ideje van hátra. A lány megdöbbenve hallgatta Adam szavait. Hirtelen azt sem tudta merre forduljon, hisz ezt titkolta a férfi elől. Majd összeszedte minden erejét és bátorságát.
-Na és? –emelte meg a fejét a lány – Talán fáj ez neked?
-Nekem nem fáj Paula. Te voltál az, aki hazudtál nekem mindig. Soha nem is szerettél…
-De igen is szerettelek. Mindig szerettelek és ezt te is tudod nagyon jól. Csak egy kis időt kértem még tőled.
-És mennyit? Napokat? Heteket? Hónapokat? Vagy talán éveket? Paula szerinted mennyit vártam volna rád? Nekem te kellettél és nem a vagyon. Ha most aljas lettem volna, akkor igen is kivárom míg meghal a férjed. Hisz hiába titkoltad előttem, hogy haldoklik, én már tudtam róla. De azt hiszem ennek semmi értelme nincs. Beleszerettem a testvéredbe, mert ő jobb mint te. Elvarázsolt engem a belsőjével. Az lehet, hogy egyformán szépek vagytok. De az ő belsője szebb, mint a tied. Ezt azt hiszem tudomásul vehetnéd már végre.
Adam szavai nagyon rosszul érintették Paula lelkét. Egyfajta haragot és féltékenységet kezdett el érezni testvére iránt
-Paula? –lépett oda hirtelen Laura a testvéréhez és ránézett a férfira. Szinte majdnem összeesett a meglepetéstől, amikor Adam szemeibe nézett -Adam? Jesszusom … te mit keresel itt?
folyt. köv. ...
Kata ez nagyon jó. Várom a folytatást. Kíváncsi vagyok mi lesz a vége :D Üdv: Anikó
VálaszTörlés